Mik a hegesztési repedések okai?

Author: admin / 2022-12-02

A hegesztési repedések a hegesztési varratok leggyakoribb súlyos hibái. A hegesztési feszültség és más rideg tényezők együttes hatása alatt a fématomok kötőereje a hegesztett kötés helyi területén megsemmisül, és kialakul az új interfész által alkotott rés.

Éles bevágás és nagy képarány jellemzi. A repedések befolyásolják a hegesztések biztonságos használatát, és nagyon veszélyes folyamathibák.

A hegesztési repedések nem csak a hegesztési folyamat során keletkeznek, némelyiknek van egy bizonyos lappangási ideje, és van, amelyik a hegesztés utáni újramelegítési folyamat során.

A hegesztés során keletkező repedések okai a következők: feszültség, kötőerő, merevség, kémiai összetétel, hegesztési rés, áram, varratperem, nem nemesfém tisztasága stb. Mindezek a tényezők hegesztési repedést okozhatnak.

Bár a hegesztési varratok repedésének számos oka van, ezeket különböző esetekben sok tényező okozza, és van két-három tényező is. De több tényezőtől függetlenül is léteznie kell egy fontos tényezőnek. Vannak olyan körülmények is, amelyeknek nincs hatása, és csak egy tényező okozza a hegesztési varrat repedéseit.

Ezért a hegesztési varratrepedések előfordulásakor először helyesen kell elemezni a repedés fő és másodlagos tényezőit, és a repedést okozó fő és másodlagos tényezőknek megfelelően megfelelő intézkedéseket kell tenni ezek megoldására.

A hegesztési folyamat során kialakuló hegesztési varrat az, hogy a hegesztőpálcát és az alapfémet magas hőmérsékleten elektromos áram hatására megolvasztják, és hegesztési varrat keletkezik. A hegesztőpálca és az alapfém szilárdból folyékonyra változik, a magas hőmérsékletű folyadék hőtágulás, a hűtés pedig összehúzódással szilárddá válik. A hőtágulás és összehúzódás következtében a hegesztett szerkezet természetesen igénybe veszi.

Egyes hegesztett szerkezetek eredendően megkötődnek és merevek.

A hegesztési folyamat szilárdból folyékonyra, azaz szilárdból folyékonyra (általában olvadt vasra), majd folyékonyból szilárdra változik, hegesztést képezve. Folyékonytól szilárdig (vagyis szemcsékké olvadt vas). Az olvadt vas szemcsévé alakításának folyamata a kristályosodási folyamat.

Az a helyzet, ahol az alapfém alacsony hőmérséklete kezd el először kristályosodni, fokozatosan a varrat közepéig terjed, végül a varrat közepén kristályosodik ki. A hőtágulás és összehúzódás hatására a hegesztett szerkezetet feszültség vagy visszafogás, illetve merevség éri, így az alapfém szemcséi nem kapcsolódnak egymáshoz. Könnyebb esetben a hegesztési varrat közepén apró, súlyosabb esetben pedig a hegesztési varrat közepén látható repedések jelennek meg. .

Még ha az alapfém és a hegesztési segédanyagok kémiai összetétele jó is, a hegesztési szerkezet kötőereje és merevsége, valamint a hegesztési folyamat során keletkező feszültség miatt repedések vagy repedések keletkeznek.

Ha az alapfém és a hegesztőanyag kémiai összetétele nem megfelelő (magas szén-, kén-, foszfortartalmú stb.); Az olyan tényezők, mint a túl gyors, túl lassú és túl széles hegesztési varrat, súlyosbítják a varrat repedését.

A hegesztési repedések típusai és megelőző intézkedések:

A hegesztési repedéseket helyük, méretük, kialakulásának oka és mechanizmusa szerint többféleképpen osztályozhatjuk. A repedésképződés körülményei szerint négy kategóriába sorolható: melegrepedés, hidegrepedés, újrahevítési repedés és lamellás szakadás.

A hegesztési helyen kialakult hegesztési varratrepedezési helyzet szerint ezek többségét feszültség, kötőerő és merevség okozza. Elmondható, hogy a feszültség, a kötőerő és a merevség a hegesztési repedések fő tényezői.

A hegesztési varrat feszültség, visszatartó erő és merevség okozta repedésének hatékonyabb megoldása a rögzített hegesztés és a szórt hegesztés alkalmazása.

Az úgynevezett fix hegesztés: először a hegesztés összes hegesztését, vagy fontos részek varratjait kis árammal, keskenyperemes és rövidtávú hegesztéssel rögzítsük, majd rögzítsük mindet. Ily módon a hegesztéssel nem könnyű nagy feszültséget generálni.

Még ha a hegesztés mindenhol rögzítve is van, nem szabad sorban előre haladni ugyanabban a helyzetben, és nem szabad nagy áramerősségű és nagyméretű hegesztőpálcákat használni. Különböző pozíciókban kell hegeszteni, hogy ne termeljen túl sok hőt a helyi helyzetében. A kötő- és merev szerkezetek ugyanúgy kezelhetők.

Az ún. szórt hegesztés azt jelenti, hogy nagyméretű szerkezeteknél teljesen lehetetlen ugyanabban a pozícióban egymás után hegeszteni, és a pozíciót hegesztésre kell cserélni.

Nagy szerkezeteknél nemcsak a hegesztést kell először rögzíteni, majd szórt hegesztést alkalmazni, és az első hegesztési menet nem használhat nagy áramerősséget és nagy méretű hegesztést. Alumínium hegesztőhuzal . A teljes nagy szerkezethez minden hegesztési varrat elejétől a végéig külön-külön kell hegeszteni, különben, bár a varratok nem repednek meg, a maradék feszültség túl nagy.

PREV：Melyek az alumíniumötvözet hegesztésének általános módszerei?
NEXT：Mik az alumínium hegesztőhuzal specifikációi?